Alapszabály

 

M Ó D O S Í T O T T,

és egységes szerkezetbe foglalt

A L A P S Z A B Á L Y A

a Magyar Felsőoktatási és Köznevelési, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógép-hálózati

Egyesületnek

(a módosítás dőlt betűvel szerepel)

 

I. Általános rendelkezések

 

1) Az Egyesület neve: Magyar Felsőoktatási és Köznevelési, Kutatási és Közgyűjteményi

Számítógép-hálózati Egyesület

Rövidítetten használt neve: HUNGARNET Egyesület

 

Angolul használt neve: Hungarian Academic and Research Network

Association

Rövidítetten használt angol neve: HUNGARNET Association

 

2) Az Egyesület székhelye:

1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

3) Az Egyesület célja és tevékenysége:

3.1) Az Egyesület a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF Program) alkalmazói körébe tartozó felsőoktatási és köznevelési intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek szakmai érdekképviselete.


 

3.2) Egyesület közhasznú céljai:

- a tudományos kutatás, felsőoktatás, valamint a közgyűjtemények, az oktatási, köznevelési intézmények részvételének segítése a hazai és a nemzetközi informatikai és kommunikációs kutatási programokban, a nemzetközi kutatóhálózati szervezetekben, tevékenységekben;

- az európai kutatóhálózatok színvonalának megfelelő információs szolgáltatások elérése;

- a nemzetközi informatikai és kommunikációs kutatási programokban elért eredmények széles körű elterjesztése;

- a tudományos kutatás, felsőoktatás, a közgyűjtemények, és az oktatási, köznevelési szakma közös érdekeinek képviselete e szervezetekben, főleg a nemzetközi számítógép-hálózat területén.

 

4) Az Egyesület működési területe földrajzi kiterjedése alapján:

Az Egyesület működési területe országos és nemzetközi, tekintettel arra, hogy tevékenysége bel- és külföldre egyaránt kiterjed.

 

5) Az Egyesület pecsétje:

Az Egyesület pecsétjén az Egyesület rövidítetten használt magyar neve szerepel.

 

6) Az Egyesület jogi személy.

 

 

 

II. Az Egyesület céljának megvalósítását

szolgáló tevékenységek, közfeladatok, eszközök

 

1) Az Egyesület közhasznú tevékenységei és az azokat megalapozó közfeladatok:

a) magyar részvétel elősegítése az Európai Unió, főként nemzetközi kutatói hálózati kapcsolatrendszerek projektjeiben történő részvételben (a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról preambulumában, a 4. § (1) d) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenység);

 

b) az információs infrastruktúra és az országos számítógépes hálózati szolgáltatások fejlesztése (az NIIF Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet 1. §, 5. § és 6/A. §-ában rögzített közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként);

 

c) kutatás, kutatás-fejlesztés, tudományos tevékenység támogatása, végzése; a kutatás-fejlesztés és technológiai innovációt segítő infrastruktúra fejlesztése (a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény preambulumában, a 2. § a), c) és g); a 4. § (1) bek. e) és g) pontjai, valamint az 5. § (2) bek. d) pontjaiban jelzett közfeladat közvetlen és közvetett teljesítését szolgáló közhasznú tevékenység);

 

d) közreműködés és együttműködés a középtávú tudomány-, technológia-és innováció-politikai stratégia kialakításában (a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. LXXVI. törvény 4. § (1) bek. a); 5. § (2) bek. e) pontja; továbbá a 1129/2013. (III. 14.) Korm. határozat 1., 2. és 6. pontjaiban rögzített közfeladat közvetlen és közvetett teljesítését szolgáló közhasznú tevékenység);

 

e) oktatás, főként informatikai képzés, továbbképzés, képességfejlesztés; ismeretterjesztés, felnőttképzés (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény preambulumában, 1. § (1) bek., 78. § (6) bek.; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (4) bek.; a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény preambulumában és 1. § b), c), és g) pontjában jelzett közfeladat közvetlen és közvetett teljesítését szolgáló közhasznú tevékenység);

 

f) könyvtárak számítógép hálózata fejlesztése, a nemzeti kulturális értékek megóvása; a digitalizálás informatikai feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése és ennek határon túli terjesztése, ezzel hozzájárulás a kulturális javak védelméhez, illetve a hátrányos helyzetű csoportok, társadalmi esélyegyenlőségének elősegítéséhez (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény preambulumában és az 1. § a); 4. § a)-c) pontjában, 55. § (1) bek. b),d),e)-j); 60.§ (1) bek. a) d) és (3) bek. a) b) g) pontjaiban; a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 18. § (1) bek., 26. § (3) bek. e) és f) pontja; a 10/2006. évi (II. 16.) OGY hat. III. fejezet 3.7 részében a rögzített közfeladat közvetlen és közvetett teljesítését szolgáló közhasznú tevékenység);

 

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek.

 

2) Egyéb tevékenységek:

- kedvezményes szoftver licencek és egyéb szoftver termékek beszerzése;

- Internetes Domain-név regisztráció;

- workshop-ok, nyílt napokat szervezése a felsőoktatási, köznevelési (Sulinet kör), közgyűjteményi, kutatói intézmények számára ismeretterjesztési és oktatási célból;

- otthoni Internet elérés biztosítása és az Internet szolgáltatások (e-mail postafiók, web tárhely) biztosítása kutatók, oktatók és más szakemberek számára.


 

III. Az Egyesület gazdálkodása

 

1) Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, és elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 

Az Egyesület csak céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, amely tevékenység nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti tevékenységét.

 

2) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

 

3) Az Egyesület bevételeit elsősorban:

- a tagok tagdíjai;

- az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétele;

- közhasznú tevékenységéhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás;

- az Egyesület szerződések alapján teljesített cél szerinti szolgáltatásainak ellenértéke;

- pályázati úton elnyert költségvetési támogatás;

- egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

- EU-s strukturális alapból származó költségvetési juttatás;

- az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

- kamatbevétel;

- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

- egyéb bevételek

alkotják/képezik.

 

4) Az Egyesület költségei, ráfordításai, kiadásai:

- alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

- a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

- az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei - ide értve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket -, valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

- a fentiek alá nem tartozó egyéb költségek.

 

5) Az Egyesület bevételeit a 3. pont szerinti részletezésben, míg költségeit, ráfordításait a 4. pont szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

 

Az Egyesület a költségeit és ráfordításait, kiadásait alapcél szerinti közhasznú tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége között, a tevékenységek bevételének arányában köteles évente megosztani.

 

6) Az Egyesület alapcél szerinti, s ezen belül közhasznú tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait, kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani. Nyilvántartására egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú jogállású Egyesület kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

 

7) Az Egyesület kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, s hitelt csak oly módon vehet fel, s kötelezettséget csak oly módon vállalhat, hogy alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását ne veszélyeztesse.

 

Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat.

 

8) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére köteles fordítani. Amennyiben a szervezet éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot, a tagok az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot hoznak létre.

 

9) Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabályának megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

10) Az Egyesület által nyújtott bármely cél szerinti juttatás bárki által megismerhető

 

11) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

 

12) Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év - amely azonos a naptári évvel – könyveinek lezárását követően, az üzleti év utolsó napjával köteles beszámolót készteni.

A beszámoló tartalmazza:

- a mérleget;

- az eredmény kimutatást, eredmény levezetést; és

- kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékleteket;

Az Egyesület köteles beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági (kiegészítő) mellékletet is készíteni.

 

13) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket, támogatásonként (támogatási program alatt a központi, önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni).

 

Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó adatokat; a végzett főbb tevékenységeket és programokat, továbbá be kell mutatni a végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

Az Egyesület közhasznúsági melléklete tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek esetleg nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztsége felsorolását.

 

14) Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott, jóváhagyott beszámolót és közhasznúsági mellékletet - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál, és közzétenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is, s ennek folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell.

 

A beszámolóra egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

IV. Az Egyesület tagjai

 

1) A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az Alapszabály különleges jogállású tagságot, mint a pártoló tag, határoz meg.

 

2) A tag tagsági jogait személyesen, vagy meghatalmazott révén gyakorolhatja. A jogi személy tag tagsági jogait bejelentett képviselőjén keresztül, vagy annak akadályoztatása esetén az arra jogosult vezetője által kijelölt meghatalmazottja útján gyakorolja.

 

3) A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek, továbbá a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

 

4) A tagok - a tagdíj fizetésén túl - saját vagyonukkal az Egyesület esetleges tartozásaiért nem felelnek.

 

5) Az Egyesületnek rendes tagjai és pártoló tagjai vannak.

 

6) Rendes tag bármely magyar felsőoktatási, köznevelési, kutatási, közgyűjteményi tevékenységet folytató jogi személy szervezet, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, hasonló tevékenységet folytató szervezet lehet, ha

- az Egyesület céljaival és tevékenységével egyetért;

- csatlakozási szándékát, együttműködési készségét - az erre jogosult szervezetük, vagy képviselőjük útján - kinyilvánította, továbbá

- kijelenti és vállalja belépésekor írásban, hogy az Alapszabály előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el, továbbá, hogy tevékenységével támogatja az Egyesület céljainak megvalósítását, és határidőben eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének;

- az Egyesület tagfelvételre feljogosított szerve, az Elnökség a kérelmét elfogadta.


 

7) Pártoló tag bármely magyar vagy külföldi jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet, illetve magyar-és külföldi magánszemély lehet, aki az Egyesület Alapszabályban rögzített céljaival és tevékenységével egyetért, s vállalja, hogy vagyoni hozzájárulásával (tagdíjával) járul hozzá az Egyesület tevékenységéhez, továbbá írásbeli tag­felvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve, az Elnökség elfogadta.

A tagsági jogviszony a belépési kérelemnek az Egyesület Elnöksége általi elfogadásával keletkezik. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

 

8) Amely szervezet vagy személy az Egyesület tagja kíván lenni - a tagság típusára is utaló - tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez, aki e kérelmet - jó­váhagyás céljából az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség a kérelem elbírálásakor vizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e az Egyesület céljait, tevékenységét szolgáló, az Alapszabályban rögzített feltételeknek. Az Elnökség legkésőbb a kérelemről annak beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.

 

9) Az Egyesület tagnyilvántartása, a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

V. Tagsági jogok és kötelezettségek

 

1)Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

A rendes tag

Jogai:

- képviselője útján jogosult részt venni az Egyesület Közgyűlésén;

- képviselője útján jogosult szavazati jogát gyakorolni;

- az Egyesület bármely tisztségére - képviselője útján - jelöltet állíthat, választhat és választható;

- jogosult a Közgyűlés rendjének megfelelően a Közgyűlésen felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, indítványokat kezdeményezni, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez;

- jogosult részt venni az Egyesület tevékenységében, szakmai fórumain, rendezvényein, összejövetelein;

- igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel;

- az Egyesület bármely szervének törvénysértő, illetve Alapszabályt sértő határozatát - attól az időponttól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja, amikor a határozatról tudomást szerzett, illetve a határozatról tudomást szerezhetett volna.

 

Kötelezettségei:

- az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, kötelezettségek teljesítése;

- nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét;

- közreműködjék az egyesületi célok megvalósításában;

- megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Egyesület szervei által elfogadott rendelkezéseket;

- a Közgyűlés által elfogadott, előírt éves tagdíjat félévente utólag (július 31. és január 31.), illetve évközi belépés esetén belépéskor, az Egyesület által kiállított számla alapján, határidőben megfizesse.

 

2) Az Egyesület pártoló tagja

- magánszemély esetén személyesen, vagy meghatalmazottja, szervezet esetén képviselője útján, tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen;

- részt vehet az Egyesület tevékenységében, szakmai fórumain, rendezvényein, és közreműködhet az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításban;

- igénybe veheti az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat - a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében;

- az Egyesület bármely szervének törvénysértő vagy Alapszabályt sértő határozatát - attól az időponttól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja, amikor a határozatról tudomást szerzett, illetve a határozatról tudomást szerezhetett volna.

- vagyoni hozzájárulása - a Közgyűlés által elfogadott éves, a pártoló tagra előírt tagdíj- határidőben történő megfizetését vállalja.

A pártoló tag vezető tisztségviselővé nem választható.

 

3) Az Egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékét a Közgyűlés határozza meg. Összege intézményi rendes és pártoló tag esetén 2.500.-Ft/hó, míg a pártoló természetes személy tagdíja 300.-Ft/hó. A tagdíj megfizetése félévente utólag (július 31. és január 31.), illetve évközi belépés esetén belépéskor, az Egyesület által kiállított számla alapján, történik.

 

VI. A tagság megszűnése

 

1) A tagság megszűnik:

  • a tag kilépésével;

  • a tag tagsági jogviszonyának Egyesület általi felmondásával;

  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

- az Egyesület megszűnésével.

 

2) A tag a tagsági jogviszonyát az Elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül, megszűntetheti. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

 

3) Az Egyesület a tag tagsági jogviszonyát harminc napos határidővel, írásban felmondhatja (Ptk. 3:69.§ (1) bek.), ha a tag vállalt tagdíjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. Ebben az esetben a tagsági viszony akkor szűntethető meg, ha a tagot a tagdíjhátraléka megfizetésére az Egyesület Titkársága - a következményekre történő figyelmeztetéssel, hogy tagsági viszonya nem teljesítés esetén megszűnik -, igazolható módon és tizenöt napos határidő tűzésével írásban felhívta, és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. A felmondásról az Elnökség dönt.

 

4) A felmondást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon be­lül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez, annak ered­ménytelensége esetén nem halasztó hatállyal - a Közgyűléshez.

 

5) A megszűnt tagot a nyilvántartásból törölni kell. Az Egyesület a Ptk. 3:70.§ és 3:71.§ (1) bek. c) pontja) szerinti tag kizárására vonatkozó szankcióját nem alkalmazza, e jogintézményt kifejezetten mellőzi.

 

VII. Az Egyesület szervezete

 

A/ Közgyűlés

1) Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

 

2) Hatáskörébe tartozik:

- az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása;

- az éves költségvetés elfogadása;

- döntés az Egyesület éves beszámolója/mérlege - és ezen belül az Egyesület ügyvezető szervének, az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadásáról;

- a közhasznúsági melléklet elfogadása;

- a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása;

- döntés az Egyesület megszűnéséről, más egyesülettel történő egyesüléséről, és szétválásáról;

- az Egyesület vezető tisztségviselőinek, azaz az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, illetve döntés esetleges visszahívásukról, díjazásuk megállapításáról;

- döntés a tagok tagdíjai összegéről, fizetése módjáról és idejéről;

- a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tisztségvelő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

- olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségvielőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

- döntés a tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, egyesületi szerv tagjai elleni esetleges kártérítésről;

- döntés az Egyesület megszűnése esetén a végelszámoló kijelöléséről;

- döntés egyesületi díjak alapításáról;

- döntés az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonának sorsáról;

- döntés bármely, az Egyesületet érintő, más kérdésben.

 

3) A Közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente egyszer az Elnöknek össze kell hívnia, az Egyesület székhelyére. A Felügyelő Bizottság kezdeményezésére a Közgyűlést össze kell hívni, az erre vonatkozó indítvány megtételétől számított 30 napon belül.

 

Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a)-c) pont alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszűntetéséről dönteni.

 

Akkor is össze kell hívni a Közgyűlést, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen ötmillió forintnál nagyobb értékre pert indítottak.

 

4) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

A Közgyűlés összehívása írásban (levél, fax, e-mail) történik, az egyesület nevének, székhelyének, a napirendi pontok, az ülés helyének és idejének pontos meghatározásával. A meghívót a tagoknak oly módon kell megküldeni, hogy arról az ülést megelőzően legalább 15 nappal korábban, igazolható módon értesüljenek, illetve az Egyesület honlapján - a www.hungarnet.hu - is közzé kell tenni. A meghívó tartalmazza azon tájékoztatást is, hogy a napirendekhez tartozó előterjesztések írásos anyagai - mindenki számára elérhető módon - az Egyesület honlapján kerülnek a meghívó kézbesítésével egyidejűleg közzétételre.

 

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnöktől a meghirdetett napirendi pontok kiegészítését – a kiegészítés indokolásával – kérhetik. A kiegészítés tárgyában az Elnökség jogosult - a tagok egyidejű értesítésével - dönteni. Az értesítés vagy a döntés elmaradása, illetve annak elutasítása esetén a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönthet a napirend kiegészítésének tárgyában, ha a Közgyűlésen minden tag jelen van, s a napirendre történő felvételt egyhangúan megszavazzák.

 

5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele meg­je­lent.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés – amelynek időpontja az eredeti Közgyűlés napjára, az eredeti időpontot követő fél órán belüli időpontra is kitűzhető - a megjelent tagok számára te­kintet nélkül is határozatképes, ha napirendje nem tér el az elhalasztott Köz­gyű­lés napirendjétől, s erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták azzal, hogy akadályoztatásuk esetén a Közgyűlésen meghatalmazottal képviseltethetik magukat.

 

A Közgyűlést az Egyesület Elnöke, mint levezető elnök vezeti, illetve távolléte vagy akadályoztatása esetén az Alelnök, vagy az Elnök által felkért elnökségi tag.

A Közgyűlés ülésének megnyitását követően a levezető elnök megállapítja az ülés összehívásának szabályszerűségét és határozatképességét. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazattal rendelkező rendes tagok több, mint a fele megjelent. Ennek hiányában az ülést - a meghívóban is meghirdetett elhalasztott Közgyűlés időpontjáig - elhalasztja.

 

A Közgyűlés vagy az elhalasztott közgyűlés ülésének megnyitását követően a Közgyűlés háromtagú szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyv-vezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítésére két főt választ.

A napirendi pontok ismertetését követően a Közgyűlés dönt azok elfogadásáról. A Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, s hozhat a kérdésben döntést, amely a közgyűlési meghívóban szerepelt, ide értve a napirendi pont kiegészítése kapcsán jóváhagyott, s a tagokkal közölt, vagy a Közgyűlés által, a szavazati joggal rendelkező valamennyi rendes tag egyhangú döntésével elfogadott napirendet is.

 

6) A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hoz­za.

Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő rendes tagok háromnegyedes (3/4) szótöbbséggel hozott határozata szükséges, míg az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes (3/4) szótöbbséggel meghozott határozata szükséges.

 

Az Elnökség - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos sza­va­zást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes.

 

A vezető tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb, de legalább a leadott szavazatok egyszerű többségét megszerezte. Eredménytelenség esetén a szavazást a döntésig kell folytatni. Szavazategyenlőség esetén a szavazategyenlőséggel érintettek közötti szavazást kell megismételni, s a döntésig folytatni.

 

7) A vezető tisztségviselők e tisztségükről bármikor lemondhatnak, s e tisztségükből bármikor visszahívhatók, ha az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytatnak. A visszahívás a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz. Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás akkor is, ha a rendes tag megszűnik, illetve, ha a rendes tag és a vezető tisztségviselőnek megválasztott természetes személy tagja között megszűnik a jogviszony. A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése esetén új vezető tisztségviselő megválasztására kerül sor, akinek a megbízatása az egyesületi szerve (Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság) megbízatása idejéig szól.

 

8) A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, az előterjesztéseket, az ülésen történteket, hozzászólásokat, a szavazás módját, a Közgyűlés által hozott határozatokat, azok tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személy szerint). A jegyzőkönyvet az Elnök, a választott két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá, s annak melléklete a jelenléti ív. A Közgyűlés határozatait a határozatok tárában is megőrzik. Az Elnökség gondoskodik a Közgyűlés döntéseinek az Egyesület honlapján - a www.hungarnet.hu - történő nyilvánosságra hozásáról, közzétételéről, és igazolható módon az érintettekkel történő közléséről.

 

B/ Elnökség

 

1) A Közgyűlések közötti időszakban a Közgyűlés által megválasztott maximum tizenegy tagból álló Elnökség, az Egyesület ügyvezető szerve jár el az Egyesület ügyeiben. Az elnökségi tagok jogviszonya a megválasztásuk elfogadásával jön létre. Az Elnökség saját soraiból elnököt és ügyvezető elnököt választ. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselőinek minősülnek. Az Elnökség megbízatása három évre szól.

 

Elnökségi tagnak, egyesületi rendes tagsággal rendelkező szervezetből - illetve az Elnökség tagjainak legfeljebb egyharmada az Egyesület tagjain kívüli személyekből - jelölhető és választható meg olyan, a szakmában elismert személy, akinek a jelölését és meg­választását a Közgyűlés - az Alapszabálynak megfelelő rendben - megszavazta.

 

2) Az Elnökség feladata:

- előkészíti a Közgyűlést;

- a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

- irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését;

- kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését/beszámolóját és mérlegét, valamint a közhasznúsági mellékletét;

- javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tagdíj mértékéről, fizetése módjáról és időpontjáról;

- előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést;

- szervezi és koordinálja az Egyesület és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait;

- gondoskodik a közgyűlési határozatok tagokkal, érintettekkel történő közléséről, végrehajtásáról, és nyilvántartásáról;

- az Egyesület vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

- az Egyesület működőképességének fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések megtétele, illetve kezdeményezése;

- döntés a tagsági ügyekben (felvétel, felmondás, kilépés), s a tagokról nyilvántartást vezet;

- az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, az Egyesület működésével kapcsolatos okiratok megőrzése;

- elbírálja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat;

- döntés a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről;

- döntés a Főtitkár kinevezéséről;

- döntés a könyvvizsgáló választásáról, megbízása visszavonásáról és díjazásának megállapításáról;

- a Közgyűlés által létrehozott díjbizottság tagjainak megválasztása;

- az Egyesületet érintő esetleges megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

- döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

 

Az Elnökség tagjai tevékenységüket személyesen kötelesek ellátni.

Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, s az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, továbbá az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

3) Az Elnökség az ügyrendjét saját hatáskörében határozza meg.

 

4) Üléseit az Elnökség szükség szerint tartja, de évente egy alkalommal - az éves költségvetés és beszámoló, közhasznúsági melléklet elfogadására, a Közgyűlés összehívása előkészítésére - köteles ülést tartani.

 

Az ülést az Elnök hívja össze, írásban (levél, fax, e-mail), a napirend közlésével, csatolva a napirendi pontokhoz készült előterjesztéseket, az ülést megelőző 8 napon belül úgy, hogy arról a tagok igazolható módon értesüljenek. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele személyes részvétellel, vagy személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybe vételével (video konferencia rendszer) igazolható és beazonosítható módon jelen van.

 

Az Egyesület Elnöksége video konferencia rendszer igénybe vételével hozott döntése akkor érvényes, ha az elnökségi tagok személyazonossága dokumentált. A résztvevő elnökségi tagok személyének beazonosítását, a vizualitást és a hangot a video konferencia berendezés maximálisan biztosítja, ezért az ülés megkezdése előtt az Elnök ellenőrzi és igazolja a résztvevők személyazonosságát, amely azonosítás jegyzőkönyvben is rögzítésre kerül. Az ülés megkezdésekor, a szabályszerű összehívás és a határozatképesség Elnök általi megállapítását követően, a tagok jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt választanak.

 

A videó konferencia rendszer H.323–as protokollal történik, amely pont-pont kapcsolatot tesz lehetővé. A két végponton az elnökségi tagoknak (számítógép) saját egyéni azonosítója van. A video konferencia lebonyolítása az AES kommunikációs csatorna igénybe vételével történik, amely csatorna titkosított, így nem lehallgatható, nem módosítható, továbbá jelszóval védett, s biztosítja a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. A rendszer az elnökségi ülésen történteket, az elhangzottakat és a hozott határozatokat, az azokra leadott szavazatokat archiválja, így a felvételek bármikor visszakereshetőek, a történtek utóbb is ellenőrizhetőek.

 

Az ülés időtartamára a pont-pont kapcsolat időre, előre leköthető. Ha az ülés alatt bármi technikai oknál fogva a másik oldal nem lenne látható, hallható az adott idő alatt történteket meg kell ismételni. Az ülés összehívására, határozatképességére, lebonyolítására, döntései meghozatalára, érintettekkel történő közlésére stb. egyebekben az elnökségi ülések általános szabályai az irányadóak.

 

5) Az Elnökség ülés tartása nélkül is - az éves költségvetés és beszámoló, továbbá a közhasznúsági melléklet elfogadását kivéve - határozhat. Ebben az esetben az Elnök a határozathozatalt a határozat tervezetének elnökségi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok a tervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül küldik meg szavazatukat az Elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha bármelyik elnökségi tag - a tervezet kézhezvételét követő három napon belül - ülés megtartását kéri, úgy az elnökségi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

 

A szavazási határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök jegyzőkönyvben rögzítetten megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, s ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

6) Az Elnökség üléseiről – az elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével (videó konferencia) lefolytatott ülésről is - jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, lebonyolítási módját; az előterjesztéseket, ülésen történteket, hozzászólásokat, az ülésen elhangzottakat, a szavazás módját; a meghozott határozatokat, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők, tartózkodók számarányát (ha lehetséges, személy szerint). A jegyzőkönyvet az Elnökön kívül két választott elnökségi tag, mint hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív.

A Felügyelő Bizottság kezdeményezésére az Elnökség ülését össze kell hívni.

 

Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

7) Határozatát az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást - további egyeztetést követően - meg kell ismételni. Amennyiben ismételten szavazategyenlőség alakulna ki, úgy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

Az elnökségi ülések döntései, a szavazást összesítő jegyzőkönyv az Egyesület honlapján kerül közzétételre. Az Elnökség gondoskodik továbbá arról, hogy az elfogadott beszámoló és a közhasznúsági melléklet a tárgyévet követő május hó 31-ig az Ectv.-ben foglaltak szerint letétbe helyezésre és közzétételre kerüljön. A beszámolót, mellékleteit és a közhasznúsági mellékletet az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

 

C/ Tisztségviselők, Titkárság

 

1) Az Egyesület Elnöke:

- önállóan jogosult az Egyesület képviseletére;

- összehívja és vezeti a Közgyűlést, továbbá az Elnökség üléseit;

- szavazati joggal képviseli az Egyesületet az NIIF Programtanácsában;

- ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat;

- ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

- gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett;

- beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről;

- kapcsolatot tart az Egyesület pártoló tagjaival;

- felügyeli az Egyesület adminisztrációját ellátó Titkárság munkáját;

- ellátja az Egyesület pénzeszközei feletti felügyeletet, s ennek keretében önálló utalványozási jogkört gyakorol;

- sürgős esetekben - az Elnökség hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben - eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget - annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából;

- intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, ennek hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban;

- ha megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

 

2) Az Egyesület Ügyvezető elnöke:

Az Ügyvezető elnököt, aki az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti az Elnököt, az Elnökség saját tagjai sorából választja. Az Ügyvezető elnök segíti az Elnök munkáját az Egyesület szervezési, adminisztrációs ügyeinek vitelében, s mindazon elnökségi feladatok ellátásában, amelyre az Elnök felkéri. Az Egyesület számlája feletti utalványozási jogot önállóan gyakorolja, banki aláírási jogosultság bejelentésével.

 

3) Az Egyesület Titkársága:

Az Egyesület szervezeti működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevé­keny­sé­gé­vel, és ügyvitelének ellátásával foglalkozó szervezet, amely feladatokat az Egyesület saját Titkársága látja el. Élén a Főtitkár áll.

A Főtitkár az elnökségi ülések tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottja.

 

D/ Felügyelő Bizottság

 

1)Az Egyesületnél három tagból álló Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú Egyesület működését és gazdálkodását. Tagjait a Közgyűlés választja.

A Felügyelő Bizottság tagjainak jogviszonya a felügyelő bizottsági tagság elfogadásával jön létre. Megbízatásuk három éves időtartamra szól.

 

A Felügyelő Bizottság saját soraiból választja elnökét. A Felügyelő Bizottság tagjai a Bizottság munkájában személyesen kötelesek eljárni. Az Egyesület egyéb szerveitől függetlenek, s tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelő Bizottság tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

 

2) A Felügyelő Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság az Egyesület működése és gazdálkodása ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, számviteli nyilvántartásaiba; pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, illetve szükség esetén szakértővel megvizsgáltathatja azokat.

 

A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökség és a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és az ezekkel kapcsolatos álláspontját mind az Elnökség, mind a Közgyűlés előtt ismertetni. (Ptk. 3:27.§ (1. bek.)

 

3)A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület Közgyűlésén és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt, s kezdeményezhetik azok összehívását, ha arról szereznek tudomást, hogy

- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

4) Ha az Elnökség a Felügyelő Bizottság indítványának megtételétől számított 30 napon belül nem hívja össze az Elnökség ülését vagy a Közgyűlést, úgy arra a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult egyesületi szerv a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.

 

5) A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de félévente össze kell hívni. Az ülések összehívásáról az FB elnöke gondoskodik. Az ülés napirendi pontjait az FB elnök a tagokkal és az Egyesület Elnökével történt előzetes megbeszélés alapján határozza meg, s szükség esetén dönt az Egyesület vezetői, illetve más szakértők meghívásáról. Köteles az FB elnöke az ülést akkor is összehívni, ha azt az FB bármely tagja vagy az Egyesület Elnöke kéri, a kérelem érkezését követő 5 munkanapon belül.

 

Az FB Elnöke az ülés meghívóját és a napirendi pontok írásos anyagait az ülés időpontja előtt legalább 4 munkanappal köteles eljuttatni (írásban, fax, e-mail) az FB tagjainak és az ülés egyéb meghívottjának úgy, hogy arról igazolható módon értesüljenek.

 

A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. Ha az ülés nem volt határozatképes, úgy a Felügyelő Bizottság elnöke 14 napon belül köteles újabb ülést összehívni. A Felügyelő Bizottság döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Üléseiről az elnök által készített jegyzőkönyv készül, amelyben az előterjesztéseken, elhangzottakon, a hozott határozatokon kívül, az azokkal kapcsolatban elhangzott minden kifogás és vélemény, szavazás eredménye is rögzítésre kerül. A jegyzőkönyvet valamennyi FB tag aláírásával hitelesíti.

 

6) A Felügyelő Bizottság egyebekben az általa megállapított ügyrend szerint működik.

 

E/ Díjbizottság

 

Az Egyesület HUNGARNET Díjat adományoz azon Magyarországon tevékenykedő és élő szakemberek elismerésére, akik a hálózati műszaki fejlesztés, a tartalomszolgáltatás, illetve e két terület menedzsmentje terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

 

A díjazottak személyére az Egyesület tagjai (egyesületi rendes vagy pártoló tag) tehetnek javaslatot. A javaslatok beérkezési időpontja: minden év február utolsó napja.

 

A javaslatokat az Elnökség által felkért, a szakmában elismert személyekből álló, öttagú Szakmai Zsűrihez kell eljuttatni, az Egyesület címén, vagy e-mailben. A Szakmai Zsűri testületileg működő szerv, s eljárását a saját hatáskörben kialakított ügyrend szerint látja el. Tagjai megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, míg megbízatásuk a mindenkori Elnökség megbízatásával egyidejűleg jár le. A Szakmai Zsűri a hozzá beérkezett javaslatokat összesíti, majd két héten belül azokat véleményezi. Írásos szakmai véleményét legkésőbb az adott év március 15-ig az Elnökség elé terjeszti döntésre.

 

A díj odaítéléséről az Elnökség a Szakmai Zsűri véleménye beérkezését követő 15 napon belül dönt.

A díj kiosztásának, átadásának helye és időpontja: az NIIF Program keretében éves rendszerességgel megrendezésre kerülő NETWORKSHOP Konferencia nyitó plenáris ülése.

Minden páros évben a hálózat műszaki fejlesztése terén és az ehhez kapcsolódó menedzsment terén, míg páratlan években a tartalmi-fejlesztés terén és az ehhez kapcsolódó menedzsment terén kiemelkedő eredményeket elért személyek díjazására kerül sor. Minden évben legfeljebb két díj odaítélésére kerül sor. A díj emlékplakettből, és az Elnökség által meghatározott 300.000.-Ft nettó összegű pénzjutalomból áll.

 

VIII. Összeférhetetlenségi és határozathozatali szabályok

 

1) Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője:

a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült;

b) akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben korlátozták;

c) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;

d) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;

e) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől;

f) a közhasznú szervezet megszűntét követő három évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, továbbá amellyel szemben az adóhatóság adóhiányt tárt fel, s amelynek adószámát felfüggesztetté, illetve törölték.

 

 

2) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik;

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a) - c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

3) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

4) A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

  2. az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

  3. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

  4. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

  5. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntéshozatalban, aki az Egyesületnek nem tagja;

  6. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

  7. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

IX. Felelősségi és titoktartási szabályok

 

1) Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az e tevékenységük során az Egyesületnek esetleg okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

 

2) A felügyelő bizottsági tagok, mint vezető tisztségviselők az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

 

3) A vezető tisztségviselők az ingyenesen vállalt tevékenységük során felelősségüket kizárják. A szándékosan okozott, továbbá az emberi élet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró kikötés semmis.

 

4) Az Egyesület vezető tisztségviselői kötelesek az Egyesületre vonatkozó felvilágosítást adni, és a szervezet közhasznú működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést biztosítani tagjai és a nyilvánosság számára. Az irat betekintési kérelmet előzetesen a Főtitkárhoz kell írásban benyújtani, a megtekintendő iratkör megjelölésével. A Főtitkár a betekintést - a kérelem benyújtását követő tíz munkanapon belül, előzetes időpont egyeztetést követően - az Egyesület székhelyén biztosítja.

 

A felvilágosítást és betekintést a vezető tisztségviselők a jogosult által írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez köthetik. Megtagadható a felvilágosítás és az iratbetekintés, ha az az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy ha felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

X. Egyéb rendelkezések

 

1) Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutódlással és jogutód nélkül szűnhet meg.

 

Jogutódlással történő megszűnés:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás Ptk. 3:44.§), és csak egyesületekké válhat szét (különválás, kiválás Ptk. 3:45. §; Ptk. 3:83. §) A szétválás és átalakulás egyéb szabályait a Ptk. 3:46. §-3:47.§ szabályozzák.

 

 

Jogutód nélkül (3:48.§ (1) bek.) szűnik meg az Egyesület, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését, vagy

d) az arra jogosult szerv kimondja megszűnését,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik akkor is (Ptk. 3:84.§), ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

2) Megszűnés esetén - a hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyon fel­hasz­ná­lá­sá­ról, hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni.

 

3)Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

4) Az Egyesület a tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a tagokat, a nyilvánosságot írott és nyomtatott sajtó útján. Internetes honlapján – a www.hungarnet.hu – közzéteszi az Egyesület Alapszabályát, a közgyűlési és elnökségi ülések meghívóit, az előzetes értesítési időközben; továbbá a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott döntéseket; az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, és azok igénybe vételének rendjét, lehetőségeit; az Egyesület szakmai és számviteli beszámolóit, mellékleteivel - így kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet - együtt. A testületi szervek döntéseit a Titkárság nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tűntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét.

 

Az Elnök gondoskodik az Egyesület döntéseinek érintettekkel történő közléséről. A közlésnek írásban, igazolható módon kell történnie.

 

5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

6) Az Egyesület közhasznú jogállása megszerzésének feltétele, hogy megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható legyen.

 

Megfelelő a rendelkezésre álló erőforrás, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredmény) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásai figyelembe vétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

 

A társadalmi támogatottság akkor megfelelő, ha az Egyesület előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában az a)-c) pontban írt feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 54. §-a szerint számolt bevétel nélkül számított összes bevétel kettő (2) százalékát, vagy

 

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (50%) a két év átlagában, vagy

c) a közhasznú tevékenységek ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

 

A közhasznú szervezet nyilvántartásba vételét végző Fővárosi Törvényszék vizsgálja a beszámoló alapján a közhasznú feltételek teljesülését. Az Egyesület a közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

 

Az Egyesület 60 napon belül köteles kérni közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg.

 

7) A közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.

 

8) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében különösen a 2013. évi V., A Polgári törvénykönyvről szóló törvény (Ptk.), és végrehajtására vonatkozó (Ptké.) jogszabályok; a 2011. évi CLXXV., Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.); a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program működtetéséről szóló 5/2011. (II. 3.) Kormányrendelet; a Civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet; a 2011. évi CLXXXI., A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, s az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény (Cet.) továbbá a 224/2000. (XII. 19.), A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

Jelen Alapszabály dőlt betűszedéssel szereplő módosítását, a módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület 2017. május 31.-én tartott Közgyűlése tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangú döntéssel elfogadta.

Budapest, 2017. május 31.

 

 

………………………. (Dr. habil Tick József)

elnök

 

A jelen Alapszabály VII/B/1. pontja módosítását, s az Alapszabályt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltam, amely egységes szerkezetbe foglalt szöveg megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának, s ellenjegyzem:

Budapest, 2017. május 31.

 

………………………….

(dr. Vörös Margit)

ügyvéd