2026. május 18-án került sor a HUNGARNET Egyesület 2026. évi közgyűlésére.
Dr. habil. Tick József leköszönt elnöki tisztségéről, a továbbiakban elnökségi tagként segíti tovább az Egyesület és a Közgyűlés által megválasztott új elnök, Prof. Dr. Lovas Róbert (HUN-REN SZTAKI) munkáját.
Dr. Bakonyi Péter is bejelentette visszavonulását az ügyvezető elnöki posztról, melyet a jövőben nem töltenek be.
A Felügyelőbizottság két tagja, Seres József és Pásztor Miklós szintén leköszönt, helyüket Farkas István és Dr. Máray Tamás vette át.
A HUNGARNET Egyesület köszönetét fejezi ki leköszönő tagjainak a hosszú évek áldozatos munkájáért, és sok sikert kíván az újonnan megválasztott tisztségviselőknek.
Dr. Bakonyi Péter meghatározó szervező szerepet töltött be az NIIF Program elindításában és fenntartásában. Elnöke volt az NIIF Operatív Bizottságának, a Magyar Internet Társaságnak és ügyvezető elnöke a Hungarnetnek. Nemzetközi szinten is ismert és elismert zászlóvivője az információs társadalom ügyének. Az NIIF Program sikerében múlhatatlan érdemeket szerzett, amit 1993-ban Széchenyi díjjal is elismertek. Munkássága során meghatározó szerepet vállalt az IIF majd NIIF Program egyik alapítójaként a magyarországi Internet-kultúra megteremtésében. A HUNGARNET-től történő visszavonulásának bejelentése mindnyájunk számára egy, az Internet történetében nagyszerű kezdeti korszak lezárását is jelenti.
Munkássága méltatásánál mindenképpen szólni kell nagyvonalakban az NIIF Programról a kezdetektől, mert ez alapozta meg az elkövetkező évek sikertörténetét.
1986-ban az OMFB az MTA és az OTKA elindította az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot. A célkitűzés egy elosztott számítógép-hálózati rendszer létrehozása volt, a megfelelő hálózati szolgáltatásokkal. Mintegy nyolcvan végpontot terveztünk a hálózatban, amely lehetővé tette, hogy bekapcsoljuk az összes akadémiai intézetet, egyetemet és néhány nagyobb könyvtárat.
A program öt éves időtartamra szólt és igen jelentős pénzügyi háttérrel rendelkezett. Az 1986-90-es évekre 1100 millió forintot biztosítottak a fejlesztésekre, ez abban az időben igen jelentős pénzügyi forrás volt.
Komoly vita volt az Akadémián, hogy milyen technológiával működjön a hálózat. Több lehetőség közül végül a CCITT X.25-ös ajánlása szerinti csomagkapcsolt hálózati technológia mellett döntöttünk. A projektet Bakonyi Péter és Csaba László irányította. A kísérleti működés 1989-ben elindult. Megkerestük a Magyar Postát, aki akkor a különböző adatátviteli hálózatokat üzemeltette és nagy nehézségek árán sikerült meggyőznünk őket, hogy vegyék át az elkészült un. „sok-boksz” rendszert. Így létrejött a Magyar Posta csomagkapcsolt szolgáltatása, amely nemzetközi kijárattal is rendelkezett.
A kilencvenes évek elején megjelent az Internet, amely új kihívást jelentett a kutató hálózat számára. Bár az X.25 felett is lehetett IP-protokollt működtetni, ez nem volt hatékony. Ezért az a döntés született, hogy egy IP gerinchálózat fejlesztését el kell indítani. Ennek a fejlesztésnek az eredménye HBONE-IP gerinchálózat lett, amely átvette az X.25 hálózat szerepét.
Megkerestük a MATÁV-ot az akkor még monopol távközlési szolgáltatót, hogy indítsa el az Internet-szolgáltatást. Ez nem volt sima ügy, mivel nehéz volt de végül meggyőztük a középvezetőket is, hogy ez profitábilis szolgáltatás lesz, Így létrejött 1995-ben az első hazai Internet Szolgáltatás, és az NIIF hálózat már szigorúan csak non-profit szervezeteknek biztosított szolgáltatást. Ebben az időszakban már többszázezer felhasználója volt az NIIF hálózatnak.
Az IIF Program átalakult nemzeti programmá (NIIF) széleskörű kormányzati támogatással. Számos olyan projektet indítottunk, amely a hazai Internet kultúrát megteremtette.
Ilyenek voltak: HBONE (IP gerinchálózat), a TEN-34 majd később a TEN-155 csatlakozás a nemzetközi kutatói hálózathoz, nyilvános kulcsú titkosítás-elektronikus aláírás projekt, World Wide Web projekt, a kutatók otthoni Internet projektje, intelligens város/település projekt, NIP-Nagysebességű Internet Projekt.
Ez volt a rövid története a hazai hálózati szolgáltatások beindításának és az Internet kultúra hazai megteremtésének.
Magyarország a HUNGARNET Egyesület égisze alatt a régióból elsőként csatlakozott az Európai Kutatóhálózati Szövetséghez a RARE-hez. A kilencvenes évektől a magyar hálózati teljesítmény elismerésként, mindig volt magyar képviselő az Európai Kutatóhálózat Végrehajtó Bizottságban (Bakonyi Péter, Bálint Lajos).
Az NIIF Program és a magyar kutatóhálózat a 2000-es évektől kezdve felzárkózott az európai élvonalhoz és napjainkig – ugyan az utóbbi évtizedben számos negatív hatású és értelmetlen szervezeti átalakítás után, de egyelőre még – egyenértékű szolgáltatást nyújt a legfejlettebb nyugat európai országokkal.
Dr. Bakonyi Péter ennek a korszakalkotó folyamatnak egyik magyarországi meghatározó résztvevője, hosszú évtizedeken át végzett munkájáért köszönetet mond a magyar kutatói hálózatnak több évtizeden át nemzetközi képviseletet adó HUNGARNET Egyesület.
Seres József személyében olyan kolléga kérte felmentését a HUNGARNET felügyelőbizottsági tisztéből, aki régóta fáradozik a HUNGARNET-közösség érdekében. Olyasvalaki, aki érdemeket szerzett mind a műszaki, mind a tartalmi fejlesztés, de az Egyesület szervezése terén is.
Olyan szakember jelezte visszavonulását, aki a számítástechnikán belül pályafutása során igen sok területtel foglalkozott, aki otthon van a programozástól az adatbázisokon, hálózatokon át a hardverig szinte mindenütt, és ami igazán különleges, az alkalmazási területen, ezen belül elsősorban a könyvtár-informatika területén is. Érdeklődésének, szakértelmének, tevékenységének egyedülállóan széles spektruma az, amit vele kapcsolatban első sorban kiemelhetünk.
Seres József a JATE-ELTE főiskolai programozó matematikusi szakán, majd az ELTE programtervező matematikusi szakán végzett, tanulmányait munkavégzés mellett az ELTE-n számítástudományi informatikusként, később ugyanitt a Bölcsészettudományi Karon informatikus-könyvtárosként folytatta. 1977-től több, mint három éven keresztül a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézetben, majd 1980-2009-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (későbbi nevén Szent István Egyetemen) dolgozott. Az egyetemen szoftver csoportvezetőként kezdte munkáját az R-22-es számítógép telepítésével és üzemeltetésével. Bekapcsolódott az egyetemen folyó kutatási témákba statisztikai elemző és adatfeldolgozó programok készítésével. Kidolgozta többek között adatbázis-tervezés és kezelés, számítógépes rendszerfejlesztés valamint kommunikációs rendszerek tantárgyi modulokat. Közreműködött az egyetemi helyi hálózat kialakításában és annak az országos X25-ös hálózathoz való csatlakoztatásában, később a helyi optikai gerinchálózat létrehozásában.
2009-ben az MTA Kutatás-szervezési Intézetében csatlakozott az akkor induló Magyar Tudományos Művek Tára programhoz. Kulcsszerepe volt az MTMT TÁMOP projektjének elindításában és lebonyolításában. Az MTA intézményhálózat átszervezésével 2012-ben az MTA Könyvtár és Információs Központba került. 2015-ben MTA Főtitkári elismerésben részesült az MTMT szervezésében végzett munkájáért. 2017 tavaszán az MTA Könyvtárából ment nyugdíjba – ami nem jelenti azt, hogy a Könyvtárral és az MTMT-vel való kapcsolata
befejeződött volna.
A hazai akadémiai hálózat szervezésében, működtetésében igen aktív tevékenységet végzett két gödöllői Networkshop-konferencia házigazdájaként, az NIIF Műszaki Tanácsának és Etikai Bizottságának tagjaként, a HUNGARNET Felügyelő Bizottságának elnökeként, számos fejlesztési projekt résztvevőjeként.
Az informatikai-hálózati háttérre épülő tartalomszolgáltató rendszerek – mint az MTMT – információi hosszú ideig fennmaradnak remélhetőleg. Bár a felhasználók többnyire nem ismerik azoknak a nevét, akik ezeket a rendszereket felépítették és működtették, akik lehetővé tették, hogy a hazai akadémiai hálózat és a rá épülő szolgáltatások olyan színvonalat érjenek el, amivel jelenleg dicsekedhetünk, de Seres József nevére köszönettel fogunk emlékezni.
Pásztor Miklósnak nagy szerepe volt abban, hogy 1991-ben az NIIF első nemzetközi bérelt vonalán 9600 bps sebességgel Budapest és az ausztriai Linz között egyidejűleg lehetett megoldani X.25 alapon az Internet elérést és az EAR/BITNET kapcsolatot. Az ehhez szükséges SZTAKI-s fejlesztésű kis sárga dobozt a bőröndjében vitte ki Linzbe, ahol a szkeptikus osztrákok legnagyobb ámulatára hipp-hopp üzembe is helyezte.
Munkájának eredményeképpen jött létre a 90-es évek legelején az NIIF központi levelezési átjárója is, a legendás HUGBOX, egy DEC-től kapott ajándék gépen, amely az akkor használt többféle szabvány szerinti email protokoll között kapcsolatot teremtve konvertálta a leveleket a különböző rendszerek között. Sok éven át üzemeltette, felügyelte is ezeket az átjárókat és lelkiismeretes „főpostamester”-ként naponta több száz eltévedt, rosszul címzett levél célbajuttatását segítette. A spamekről írt munkája a magyar weben megtalálható kéretlen reklámlevelekről szóló anyagok közül a legtöbbet hivatkozott.
Elismert hazai szaktekintélye a domain név rendszernek is. Foglalkozik DNS biztonsági, digitális aláírási témával. A fenti területekhez kapcsolódnak előadásai, vitavezetései, tanfolyamai, tematikus írásai. Fontos szerepe van a .hu legfelső szintű domain működtetésében is.
2000-ben az MTA-SZTAKI-ból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem akkor létesült Informatikai Karára ment át és komoly részt vállalt az ottani informatikai infrastruktúra létrehozásában, az oktatás beindításában. Kapcsolata mindmáig szoros az NIIF/Hungarnet közösséggel:
Networkshopok rendszeres előadója és a programbizottság tagja, továbbá a népszerű IPSZILON szeminárium sorozat szervezője.
Prof. Dr. Lovas Róbert informatikus mérnök-kutató és tudományos vezető, aki több mint 25 éve meghatározó szereplője a hazai és nemzetközi elosztott IT rendszerek, felhőtechnológiák és mesterséges intelligencia kutatásának. Jelenleg a HUN-REN SZTAKI informatikai és üzemeltetési igazgatója és a Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratóriumának vezetője, emellett az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán tudománypolitikáért felelős dékáni megbízott és egyetemi tanár.
Kutatási területei közé tartoznak az elosztott és párhuzamos rendszerek, a felhőalapú Big Data-, IoT-, AI- és kvantumszámítási platformok, valamint ezek tudományos és ipari alkalmazásai. Ezekhez kapcsolódóan számos hazai és európai kutatás-fejlesztési projekt vezetője vagy koordinátora volt, többek között a CO-VERSATILE, a HUN-REN Cloud és a most induló AI Factory Antenna projektben.
Aktív szerepet vállal szakmai szervezetekben és tudománypolitikai kezdeményezésekben is:
Szavazati jogú tagja az MTA Informatikai Tudományos Bizottságának, a Magyar Kutatási Hálózat AI4Science programjának társkezdeményezője, igazgatótanácsi tagja a 22 tagországgal rendelkező nemzetközi EGI szervezetnek, valamint az NJSZT és az MTT egyesület szakosztályi szintű vezetésében is részt vesz. Aktívan hozzájárult a hazai RDA (Research Data Alliance) és Gaia-X csomópontok, valamint az ország Mesterséges Intelligencia stratégiájának létrehozásához.
Tudományos és oktatási munkáját számos díjjal ismerték el (pl. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj). Több mint 100 nemzetközi publikáció szerzője, kutatásaira több mint 1000 hivatkozás érkezett. Rendszeres előadó és meghívott előadó nemzetközi konferenciákon, valamint aktív témavezető doktori és mesterképzésekben.