NWS2023 Programvázlat

Mottó: „”Új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé.”

 

A 32. Networkshop 2023-ban

(Koncepció és programvázlat)

A HUNGARNET Egyesület, a Neumann Technológiai Platform együttműködésével immár 32. alkalommal rendezi meg 2023. április 12–14. között, a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciáját, a NETWORKSHOP-ot.

A rendezvény befogadó házigazdája ezúttal a Pannon Egyetem lesz Veszprémben. A rendezvénynek különös jelentőséget ad, hogy egybeesik a „Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” programsorozattal. Tavasszal ismét találkozhat három napra a szakma, pontosabban a szakmák reprezentatív és mintegy 350 – 400 fős közössége.

1. A „NETWORKSHOP 2023” kiemelt témái lesznek (vázlatosan):
   • a felsőoktatás és köznevelés digitális transzformációja;
   • a „smart university“;
   • az adatmenedzsment általános kérdései, de különös tekintettel a nyílt hozzáférésű kutatási adatok sorsára és kezelésére;
   • az információs és a hálózati informatikai biztonság kérdései
   • az adatrepozitórium rendszerek és hálózatok;
   • a digitális bölcsészet kutatási módszertana és a közgyűjtemények, valamint a hálózat kapcsolata;
   • digitális bölcsészeti platformok;
   • MI alkalmazásának trendjei: szolgáltatásfejlesztések a tartalomszolgáltatásban;
   • az MI és az 5G;
   • a felhőtechnológiák;
   • a digitális infrastruktúrák;
   • szuperszámítástechnika (HPC);
   • MI célú GPGPU fejlesztések;
   • ELKH Cloud;
   • új hálózati technológiai megoldások;
   • a kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei;
   • a digitális ökoszisztémák;
   • Research & Open Science WS;
   • az együttműködési platformok;
   • a FinTech;
   • a bionika;
   • az e-sport;
   • a diákháló;
   • robosztus oktatási háló
1. A konferenciaszervezés menete és a konferencia felépítése, hasznosulása, utóélete
   1. 1. A csaknem minden nagyobb intézményt és szakterületet reprezentáló Programbizottság által megtárgyalt és elfogadott, részletesen kidolgozott (tartalmi szempontok és a kiemelt fókuszpontok szerinti) programtervvel várjuk majd az előadásokat.
      2. A Programbizottság – várhatóan 100 körüli – előadásra jelentkezőket előzetesen már kialakított, de a beérkező előadások függvényében még változó szekció-struktúrába sorolja. Ezek párhuzamosan folynak, így elrendezésük és beosztásuk kulcsfontosságú.
      3. Várhatóan az idei konferenciánkon debütál – a máshonnan már jól ismert – ún. poszter-szekció. Az NWS2022-re beérkezett rekordmennyiségű jelentkezés kezelésének tapasztalatai alapján a Programbizottság az absztraktok elbírálásakor az előadások egy részét a poszter-szekcióba fogja átirányítani, de lehet eleve ezt a formát is választani. Ezzel a konferencia rendezői részben többféle lehetőséget akarnak nyújtani a résztvevőknek, másrészről pedig csökkenteni kívánják a legnagyobb érdeklődésre számot tartó témák ütközését. (A poszter-szekció nem kisebb jelentőséget jelent, hanem műfaji kérdést: mindennek pontos működése, feltételei és módja majd később kerül közlésre.)
      4. Mindemellett a fókuszpontoknak megfelelően több ún. mini-workshopot is szervezünk, ahol egy kulcsponti előadás után felkért és spontán hozzászólásokon keresztül hosszabb szakmai vita és eszmecsere alakul ki. (időtartama kb. 2,5 óra)
      5. Törekvésünk, egy, a közvetlen közösségünktől távolabb álló, (esetleg külföldi) vendégelőadó meghívása: aki nagyhatású és véleményformáló ill. iránymutató ún. keynote előadást tartana a konferencia elején.

6. 2023-ban az immár szokásos és minden előadásra vonatkozó későbbi archiválás mellett ismét lehetőséget biztosítunk az erre a célra alkalmas és kiemelkedő előadások oktatási célú azonnali tárolására és felhasználhatóságának biztosítására is.
7. Az előadások anyagából ismét egy lektorált és elektronikusan publikált (Open Access) konferenciakötet készül (MTA KIK / OCS rendszer és többes archiválású kötet). A kötetben megjelenő közlemények az MTMT-ben tudományos könyvfejezet/konferencia-közleményként rögzíthetők lesznek.

 

Konferenciánkon a fentiek szerint — az általánosan felmerülő témákon túl — hívószóként is alkalmazva azokat, fókuszpontokat jelölünk ki, amelyek arra irányulnak, hogy ezek a témák alaposabban körüljárhatóak és kielemezhetőek legyenek. Ehhez a klasszikus előadástartásokon túli formákat is igyekszünk majd megadni. Ezen témák, fókuszpontok közül különösen kiemelendőnek tartjuk az alábbiakat.

2. A felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi szakma digitális transzformációja

A legutóbbi évek Networkshopjain a felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi szakma digitális transzformációja került — többek között, de kiemelt helyen — a konferencia fókuszába. 2023-ben is ezt szeretnénk folytatni, azokra a területekre fókuszálva, amelyek mind a hazai, mind a nemzetközi közösség szempontjából előtérben vannak.

Ez azt is jelenti, hogy a könyvtári szakterület, ami évek óta egyre erősödik a konferenciasorozatban, újabb és újabb digitális és hálózati kultúrákat (pl. repozitóriumok és adatrepozitóriumok sokfélesége) és konkrét megoldásokat integrál magába, miközben teljesen informatizált modellje is változik és alakul.

1. A pandémia, mint katalizátor: a „smart university” felé

A digitalizáció mellett — az elmúlt éveket átalakító, sajnos teljesen máig nem lezárult — koronavírus-járvány is felgyorsította a felsőoktatás digitális transzformációját. A járványidőszak kényszerítő hatására minden terület kénytelen volt szintet lépni, néhol a túlélés egyetlen lehetőségeként. Ez paradox módon nem csak vészhelyzeteket eredményezett, hanem új ötleteket, a régi hiedelmek kidobását és sok pozitív — és valljuk be — negatív tapasztalatot is.

A digitális oktatás mellett a hallgatói életpálya egészét támogathatják az elektronikus megoldások. A felsőoktatás sikeressége és versenyképessége szempontjából is fontos, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni a változásokra, minél jobban tudjon alkalmazkodni a hallgatói/oktatói igényekhez és stratégiáját a rendelkezésekre álló adatok alapján rugalmasan alakíthassa ki. Ezen a területen az IoT-tól kezdve az elektronikus tanulási környezeteken át a személyre szabott információszolgáltatásig vannak ígéretes kezdeményezések, a Networkshopon a hazai és nemzetközi irányokat és megoldásokat szeretnénk bemutatni.

Nagyon fontos kérdés az is, hogy a felsőoktatás intézményei informatikai okos eszközökkel és hálózatban támogatni tudják a képzéstámogatási profilok áttekintését és minták kialakítását: azaz a hallgatók intenzív segítését abban, hogy össze tudják rakni azt, amire szükségük van. Azoknak, akik pedig nem ilyen célorientáltak, nyilvánvalóan mintákat és példákat kell és lehet mutatni. Erre az informatikai modellezés és online bemutatás az egyik legjobb eszköz! Így a konferenciánk nyithat az oktatási igazgatóságok és más oktatásszervezési területek felé is!

Ezen a területen mind technológiailag, mind szervezésileg, mind pedig működtetés szempontjából kulcskérdés az eleddig soha nem látott méretű e-learning tapasztalat kezelése, beleértve a „szimpla” távoktatás-segítéstől a komplex MOOC rendszerekig.

2. Adatvagyon és adatgazdálkodás

A felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi szektor minden szereplőjének kiemelkedően fontos az adat — vagy azért, mert munkája során erre támaszkodik, vagy azért mert a munkája az adatok kezelésére, hozzáférhetővé tételére, menedzselésére alapul. Az intézményi adatvagyonok (most általában véve az adat!) feltárása, menedzselése, hozzáférhetőségének biztosítása éppannyira stratégiai kérdés az oktatásban, mint a kutatásban.

Külön kiemelt kérdéskörnek gondoljuk a tananyagok repozitálását, ami nem bibliográfiai és szakirodalmi repozitórium és nem is adatrepozitórium kérdés, hanem határterület és nagyon fontos és szükséges az előbbiek kiszolgálása okán.

3. Nyílt hozzáférésű kutatási adatok

Mindez különös tekintettel vonatkozik a kutatási adatokra és azoknak nyílt (open access) típusú kezelésére. Hiszen ahogy a publikációk világában ez már régóta zajlik, ugyanúgy felmerül a nagyon sokszor közpénzekből finanszírozott kutatások adatainak menedzsmentje, átlátható kezelése és hasznosulása. A kutatási adatok hozzáférhetősége segít a kutatási eredmények validálásában és további kutatások alapját képezheti. A törekvés a tudomány fenntarthatóságát és menedzselhetőségét biztosítani hivatott nyílt hozzáférésű tudomány (Open Science) mozgalom részét képezi. Az Európai Unió Adatstratégiája szerint a különböző domainek (üzleti, kormányzati, tudományos) adatainak felhasználását kölcsönösen fejleszteni kell. A kutatási adatok kezelése nem csupán elhatározás kérdése: humán és technikai kapacitásokat kell fejleszteni. A kutatási adatkezeléshez szükséges adatgazdászok, adattudósok, adatkönyvtárosok képzését meg kell alapozni — számítva arra, hogy ezekre a tudásokra az iparnak, a közigazgatásnak is egyre jobban szüksége lesz.

4. Szabványosítás az adatkezelés területén

Az adatkezelésben alkalmazott informatikai eszközök és szolgáltatások, valamint a humán erőforrás fejlesztése mellett kritikus elem az adatkezelési szabványok, protokollok, ontológiák, szótárak stb. szabványosítása, mely nélkül nem képzelhető el hatékony adatkezelés. Ezen a területen működik világméretű nemzetközi szervezetként a Research Data Alliance, melynek magyar ága a HRDA.

Mindennek elméleti hátterén túl, a gyakorlatok kérdéseit (best practices) is körbe kell járni és az országos adatvagyon-gazdálkodáshoz illeszkedő intézményi megoldásokat, lehetőségeket és kihívásokat is szeretnénk a 2023-as Networkshop-on feltárni.

1. 1. Adatrepozitórium rendszerek és hálózatok (lásd 1.b. és 1. c. pontok)

Adatrepozitórium ügyben még mindig lemaradásban vagyunk, főként a szakirodalmi stb. repozitóriumok haladását tekintve. A kérdéskörben viszont éppen ezekben az években több hazai nekifutásnak is tanúi lehetünk, így a (kutatási) adatok tárolása és ezen adattárolókra épülő adatszolgáltatások témakörében várhatunk és várunk is előadásokat. Ezt a témakört a konferencia rendezői továbbra is kiemelt területnek tekintik: tehát az adatrepozitóriumok kutatását, fejlesztéseket, létesítési kísérleteket és a létrehozott repozitóriumok országos és egymással összehangolt hálózatba szerveződését.

Hangsúlyos, itt nem csupán a tárolás, hanem adatelemzés, s bizonyos open science szempontú szolgáltatások, hálózatban ill. felhőben történő megvalósítása is cél.

3. Digitális módszerek a bölcsészeti és társadalomtudományokban

A bölcsészettudományokban, s talán egyes társadalomtudományokban még előbb, az igazi változást — vagy helyesebben — a változás nagyon intenzív elmélyítését nem is a puszta számítógépes módszertan alkalmazása okozza, hanem két körülmény, ami annak hatását erőteljesen felnagyítja. Az egyik az, hogy a lehetséges forrásanyagok (s ma már nem is csak föltétlen az írott források!) mennél nagyobb köre digitális objektum lesz vagy már lett is, másrészt pedig, ezek az objektumok a hálózatba kerülnek. Ez a két hatalmas s csaknem egy időben lezajló fordulat a művészeti és forrástermészetű szövegeken dolgozó bölcsészeknek és a társadalmi, gazdasági stb. adatokkal és forrásokkal dolgozó társadalomtudósok számára az informatika kutatásba való befogásának egészen újfajta aspektust ad. A digitalizálás és a hálózat egész életünket átalakítja, sokan az emberiség történetének fordulópontjaiként is kitüntetett szerepet látnak e két jelenségben: ezért is lehet egyik fókuszpontja konferenciánknak, hisz ez nem csak új kutatói törekvések megmutatkozása, de a közgyűjtemények anyagainak teljesen újfajta megszólaltatása is.

Ma már Magyarországon, a különféle és korai (pl. Szeged JATE) biztató kezdettek után újra van intenzívebb digitális bölcsész élet. Pár éve intenzív növekedésnek indult az ELTE digitális bölcsészeti műhelye, amely már tanszékké alakult. A nemrég az OSZK-ba költöző (korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumban megalakult) Digitális Bölcsészeti Központ feladata hazai közgyűjteményekben zajló digitalizáció, tartalom- és szolgáltatásfejlesztések támogatása, koordinálása és dinamizálása. S van kifejezetten erre irányuló hazai e-folyóirat is, a Digitális Bölcsészet, nem beszélve a workshopokról és konferenciákról, projektekről. A 2021-es Networkshoptól kezdve már ennek a trendnek hatása erősebben mutatkozott és ennek a vonalnak a további erősödésével kell számolnunk, s azzal is, hogy a kutatások egy részének a Networkshopon is ott a helye! Már 2022-ben látszott, hogy a szinergiák valóságosan csak ott prezentálódnak, ahol a DB kutatók, a hálózatos szakemberek és közgyűjteményi szakértők együtt dolgozhatnak.

4. A műszaki aspektusok

1. Kutatói felhőszolgáltatások

A 2021-es konferencia óta tudjuk biztosan, hogy az általános felhőbe kerüléseken túl, külön tendencia a speciális kutatói felhőszolgáltatások megjelenése.

Erre példa a SZTAKI és Wigner kutatóintézetek közös műszaki bázisán idén létrejött ELKH Cloud szolgáltatás, aminek célja a számos területen alapvetővé váló gépi tanulás, elsődlegesen deep learning alapú technológiák, valamint az adatorientált kutatási metodológiák hazai elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának elősegítése a hazai kutatóintézeti és felsőoktatási kutatói közösségben. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ezen cél érdekében jelentős beruházással európai szinten is közepes kapacitásúnak tekinthető felhő infrastruktúrát hoz létre, melyben az MI céllá GPGPU fejlesztések kiemelt szerepet kapnak. Az infrastruktúra várhatóan csatlakozik az európai kutatói felhő szolgáltatásokat tömörítő EOSC (European Open Science Cloud) közösséghez is.

Konferenciánk az ilyen és ehhez hasonló törekvéseknek is helyt kíván adni, hogy azok akár komplett projektbemutatás, akár infrastruktúra-helyzetkép, vagy éppen műszaki menedzsment szempontjából megmutatkozhassanak. Ezeknek a szakembergárdáknak akár önálló szekcióban az általános felhasználási lehetőségek ismertetésétől a konkrét esettanulmányok szintjéig jó volna a részvevők felhő alapú kutatásra vonatkozó ismeretanyagát bővíteni.

2. Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések

• központi oktatási és kutatási alapinfrastruktúra redundanciájának és robusztusságának növelése, új gépterem és kiszolgáló infrastruktúra kialakítása;
• felhő infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése (IaaS, CaaS, SaaS) az oktatási és kutatási igényeinek kiszolgálására (oktatás és kutatás specifikus szolgáltatások);
• HPC kapacitások növelése valamint HPC fejlesztési és támogatási kompetenciák fejlesztése;
• Multimédia szolgáltatások fejlesztése (VolP, videokonferencia, videotórium), hogy hatékonyabban tudják kiszolgálni az oktatás igényeit;
• Diákháló (közoktatási hálózat) kapacitásának (DOS és azontúl) és szolgáltatásainak fejlesztése;
• Digitális oktatási portál közös fejlesztése a tartalom gazdáival;
• DJG gerinchálózat fejlesztése (területi kiterjesztés, kapacitásbővítés); – Azonosítási szolgáltatások univerzálissá tétele a teljes oktatásban.

A Networkshop konferenciák hagyományosan tudományos igényességű, de a gyakorlati élet talaján álló szemléi és bemutatkozásai az intenzív hálózathasználó oktatói, kutatói és közgyűjteményi közösségeknek. Legfontosabb haszna is innen jön mindennek, s immár 32 éve: a közösség képes arra, hogy megossza tapasztalatait és oktatható, alkalmazható formában adja át egymásnak.

Ha ez a mentális erő és a kölcsönös elfogadás és kollaboráció hagyománya nem lenne kezdettől része a konferencia „imidzsének”, akkor ez a heterogén közeg, a mérnökök, programozók, könyvtárosok, bölcsészek és tanárok, muzeológusok és levéltárosok stb. nem jönnének évente össze, s örömmel, hogy barátságos légkörben megosszák tudásukat és kicseréljék tapasztalataikat.